La vida en España

Na, akkor most, hogy letisztázzam, hogy hol lakom, miért lakom itt, és miért költöztem el.

Ugye több bejegyzésben is említettem, hogy mennyire jó Albával lakni, mennyire jóban vagyunk, nem is kívánhatnék jobb lakótársat stb, stb. Amikor a kezdet kezdetén Elenát kilakoltatta, és én mellette álltam, akkor Elena mondta nekem, hogy figyeljem meg, Alba olyan ember, aki csak addig kedves veled, amíg szüksége van rád. Mondtam, hogy én ezt azért nem hiszem, velem milyen rendes, ez biztos nem igaz. De sajnos igaz...

Már az Elenás ügy is furcsa. Mert ugye nekem Alba azt mondta, hogy azért kell mennie, mert nem fizet. Mint utólag kiderült, de ez így volt, Elena mondta Albának, hogy minden hónapban, csak a fizetése után tud fizetni, és meg is tette, úgyhogy az igazi okot sose fogjuk megtudni.

Szóval a lényeg az, hogy ahogy telt az idő, egyre jobban hidegültünk el egymástól. Emellett az utolsó két hónapban sosem voltam egyedül, és tudjátok milyen az, amikor nagyon sok apró dolog összejön. Példának okáért egy idő után már kicsit frusztrált, hogy amikor ott volt a barátnője, akkor folyamatosan azt kellett hallgatnom, hogy hogy szexelnek. Meg ehhez hasonló apró tapintatlanságok. Folyamatosan éreztem, hogy én vagyok "a külföldi", soha semmit nem beszéltek meg velem. Nem mondom, lehet, hogy ez mentalitásbeli, vagy kulturális különbség, vagy én vártam túl sokat, de egy idő után már nagyon nem működött. Lehet csak nekem voltak illúzióim, mert miden ismerősöm, aki albérletben lakik, a barátaival lakik, és egy kicsit túlidealizáltam az együttélést.

Ami leginkább betett a kaput, az az, hogy amikor mondtam, hogy maradni akarok, akkor én azt hittem, hogy maradhatok ott, de közölték velem, hogy nem, mennem kell, mert ők már találtak valaki mást a helyemre. Ez a lány amúgy Albának a barátnője, és mellesleg van itt lakása, csak nem szereti. Ez annyira övön aluli volt, hogy innentől nem is akartam már ott maradni.

Na de lényeg az, hogy mondták, hogy amikor visszajövök, akkor maradhatok nyugodtan februárig, vagy amíg nem találok egy másik lakást, nincs belőle semmi baj. Emellett mondták azt is, hogy hagyjam a cuccaimat nyugodtan a szobámban, úgyhogy és szépen behajtogattam mindent a szekrénybe, két polcot foglalt el az egész, de legalább tudtam, hogy hol van.

Ugye tegnapelőtt  visszajöttem, az első kérdésük az volt, hogy találtam-e már lakást. Mondtam, hogy nem, de keresek. Bementem a szobámba, az egész ki volt takarítva, látszott, hogy az már a másik lánynak van előkészítve, ahhoz képest, hogy maradj februárig nyugodtan. Ezek után benéztem a szekrénybe, és a cuccaim sehol. Mondom, mi a szar van? Mire kiderült, hogy a másik lány, aki amúgy csak febr. 1-én költözik be, már elhozta a cuccait, úgyhogy az enyémeket bedobálták két bőröndbe, és átvitték a nappaliba. Semmit nem találtam. Persze a fűtés le volt véve a szobámban, meg lehetett fagyni, de már arra is húzták a szájukat, hogy a szobában szeretnék aludni, ami amúgy nem volt nagy élmény, mert majd' megfagytam. Ja, és vettek egy macskát. Ez csak azért baj, mert amellett, hogy utálom, még allergiás is vagyok rá.

És még tudnám sorolni, szóval ilyen, és ehhez hasonló dolgok miatt döntöttem úgy, hogy én egy nappal sem maradok tovább ebben a lakásban. Volt lebeszélve egy lakásnézésem 3-ra, előtte lementem a szomszédos bárba, ahol az egyik barátnőm dolgozik, kipanaszkodtam magam, aztán eljöttem 3-ra megnézni a lakást. 10 perc múlva közöltem, hogy azonnal be akarok költözni, és mondták, hogy ok.

Szóval este megvártam Juant, aztán áthoztuk az összes cuccomat, berendezkedtem, és most itt vagyok. 3 spanyol lánnyal lakom együtt, nagyon szimpatikusak. Nem csak együtt laknak, hanem együtt is élnek. Értem ezt arra, hogy közösen vásárolnak, közösen főznek, közösek a programjaik, stb. Úgy tűnik ez jó lesz. Mondjuk ahhoz, hogy fizessem, muszáj lesz munkát találni, meg ugye megint indul majd a várakozás, hogy vajon az egyetem mikor óhajtja kiutalni az ösztöndíjamat. De nem baj, optimista vagyok.

Szóval a lényeg a történetben, hogy ami a legjobban bosszant, hogy fogalmam sincs, miért romlott meg így a viszonyom Albával. Tényleg ötletem sincs, mert soha nem mondta, hogy zavarná valami, vagy bármi ilyesmi. Aneval nincsen semmi bajom a mai napig, mondta, hogy attól még tartani akarja velem a kapcsolatot. Albának meg azt ajánlom, hogy ne költözzön össze többé külföldiekkel, mert nem megy neki.