Hát most tényleg nagyon régóta nem írtam, és gondban is vagyok, hogy hol is kezdhetném el.
Nézzük akkor onnan, hogy egyetem. Ugye hét tantárgyam van, azaz 14 órám, ami rengeteg, se időm se energiám nincs bejárni mindegyikre. De azért próbálkozom. A legtöbből beadandót kell majd írni, de lesznek vizsgáim is szép számmal. A gond az, hogy még mindig nem tudom az itteni jegyeimet, ezért még mindig nem tudtam felvenni az otthoni tárgyaimat, ami azért gond, mert biztos vagyok benne, hogy a tárgyfelvételi időszak már rég lejárt, úgyhogy ez külön tortúra lesz megint. Na de az órák nagy részét élvezem, sőt most már értem is. hogy miről van szó, szóval van sikerélmény bőven.
Változatlanul folyamatosan munkát keresek, ami nehezebb, mint gondoltam, de nem adom fel, mivel szükségem van a pénzre. Kifizettem 3 havi lakbért, mert az adósságaimat, és gyakorlatilag el is mert minden pénzem, ami nem a legkellemesebb.
Az egyik ok, amiért nem írtam ide eddig, hogy gyakorlatilag sose vagyok itthon, vagy amikor igen, akkor fáradt vagyok, vagy másnapos, vagy tanulok, vagy alszom. Általában keddenként jazz-koncertre megyek, egy ilyen kis laza este, iszunk 1-2 pohár bort, beszélgetünk, hallgatjuk a zenét, aztán szépen hazajövünk olyan 1 körül. szóval ilyen kis nyugis. Csütörtöktől szombatig meg általában bulizom, bár a csütörtököt mostanában igyekszem hanyagolni, ugyanis pénteken 3 órám is van, amire eddig még nem nagyon sikerült bemenni. :) Amúgy itt sem működik az "üljünk be 1-2 sörre" elv. Erre tipikus példa a most csütörtök volt, amikor kijelentettem, hogy én nem megyek bulizni, mert most voltam beteg több, mint egy hétig, és nem akarok visszaesni. Viszont volt egy Heineken este az egyik bárban, 1 Eu volt a sör, úgyhogy találkoztunk négyen 9-kor, és elmentünk sörözni abba a bárba. Az este vége az lett, hogy amikor ez a hely bezárt, akkor átmentünk egy utolsó sörre még egy másikba, aztán kikötöttünk a szokásos Erasmusos buliban, mondván, hogy csak beköszönünk, mert úgyis útba esik, na de mindennek a végén hazaértem fél 6-ra. :)
Nem is tudom, mit kéne még írnom. A lakótársaimmal jól megvagyok, bár nem töltünk túl sok időt együtt, mert általában amikor én itthon vagyok akkor ők nem, és fordítva. De semmi gond nincsen köztünk.
Az elmúlt hetekben belekezdtem egy kapcsolatba egy török fiúval, ami működésképtelensége okán pénteken véget is ért, szerintem mindkettőnk nagy megkönnyebbülésére.
Most így hirtelen ennyi jutott eszembe, jól vagyok, minden rendben, jól érzem magam. Igyekszem majd többet írni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.