Végre történnek a dolgok. Az debreceniek írtak a spanyoloknak, a spanyolok visszaírtak, hogy minden oké, mi felhívtuk a spanyolokat, nekünk is azt mondták, hogy minden oké, úgyhogy ezek szerint minden oké. Tehát holnap 8:30, és 13:00 között be kell mennem az egyetemre, megkeresnem a Laura nevű hölgyet, és akkor majd mindent megtudok. De muszáj lesz bemennem 8:30-ra mert Alba csak akkor tud bejönni velem, mert utána elutazik a barátnőjéhez, nekem meg szükségem van rá, hogy egyáltalán megtaláljam az egyetemet, meg amúgy is, jól jön valaki, aki beszél spanyolul. Szóval a lényeg az, hogy holnap már sokkal okosabb leszek.
Viszont arra őszintén kíváncsi vagyok, hogy hogy fogok felkelni azok után, hogy ma bulizni megyünk. A rendezvény 9 után kezdődik nálunk, mert a többieknek addig órájuk van, és mert így lényegesen olcsóbb, mintha a városban akarnánk inni valamit. Úgyhogy nem tudom, hogy megy majd a felkelés, de megoldom.
A másik meg, hogy végre találkozom a főbérlővel, aki mindjárt itt lesz, és akkor meg tudom beszélni vele, hogy mikor kell fizetni a bérleti díjat.
Szóval mindent egybe véve, úgy tűnik, hogy kezdek sínen lenni. Végre... :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.