Mostmár tényleg kezd nagyon frusztrálni ez az egyetem dolog. Nem értem, ha Debrecenben minden rendben ment, és ezzel a Begonaval leveztem egész nyáron, akkor most mit vacakolnak. De nem vagyok túlságosan türelmetlen, adok nekik egy hetet. Aztán, ha semmi nem törénik jövőhét hétfőn bemegyek, keresek egy angolul beszélő emert (mert végülis csak egy egyetem, kell lennie valakinek), és addig verem az asztalt, amíg nem mondanak valamit.

A másik. Tegnap felmentünk a belvárosba, hogy majd csinálok képeket, iszunk egy sört, meg elleszünk együtt egy kicsit. De mivel kb akkora vihar volt, hogy két perc alatt szarrá áztunk, az egész tervből csak a sörözés rész maradt meg. De abból persze nem csak egy lett. Úgyhogy olyan 11 körül virágos jókedvünkben hazatértünk, és hát miért is ne, folytattuk az iszogatást a nappaliban, egyre zavarosabb angol tudással, és egyre több activityvel. Szórakoztató volt.

Nem sokkal később betoppant Elena, a román lány. Mit betoppant? Majdnem, hogy beesett, olyan készen volt, lerakott elénk egy halom kaján (aminek ki ne örülne, ha tele van a gyomra sörrel), kihívta a kis haverját, és eltűnt. Na itt jegyezném még az örök igazságot: az alkohol mindenkit összehoz. Kb hajnal 3ig beszélgettünk mindenféléről, amiből egy idő után kemény filozofálás lett a vallásról (tudni kell, hogy Pamplona nagy központja az Opus Dei-nek), az oktatási rendszer tökéletlenségéről, a világmindenségről, és ami talán a legviccesebb része volt, Trianonról. Na beszélgess Trianonról a románokkal.

Szóval hajnal 3 körül aludni aludni tértem, és ma délután 2-kor már sikerült is felébredni. És szó se róla, tombol a másnap. :)